Október 15.

Az ősz közepére a természet elcsendesedik. A fák lehullatják leveleiket, a föld lelassul, a fények megszelídülnek. Október 15-e, Ávilai Szent Teréz ünnepe, a néphagyományban is fordulópont: a téli befelé fordulás kezdete.

A paraszti világban úgy tartották:

„Teréz bezárja a föld ajtaját.”

Ezen a napon fejezték be a téli vetéseket, a természet pihenni tért – ahogyan az emberi lélek is. A régi időjóslás szerint, ha Szent Teréz napján süt a nap, szép ősz és kemény tél jön, ha esik, hosszú, sáros tél várható.

A mondás mögött több rejlik, mint puszta időjóslás: a természet ritmusához igazodó lelki tudás. Teréz napja arra emlékeztet, hogy a csend, a lelassulás, a befelé figyelés nem a tétlenség, hanem a megérés ideje. Amikor a természet befelé fordul, a lélek is a belső tájakon kezd el barangolni.

Az évkörben és a művészetterápiában

A Katarzis Komplex Művészetterápia szemléletében az őszi időszak az elengedés, a lelassulás és az átalakulás ideje. A természet ritmusa mintázza a lélek mozdulatait: ami kívül lehull, az belül formálódni kezd. 

Szent Teréz ünnepe így nem csupán vallási esemény, hanem egy belső küszöb az emberi fejlődés útján. Ő az önátadás, az önismeret és a spirituális bátorság mintaképe – az, aki a külső világ elcsendesedésekor a belső világ kapuit tárja ki.

A művészetterápiás folyamatban ez az időszak kedvez a belső képek megformálásának: akvarellek, pasztellrajzok, kollázsok, szimbolikus önarcképek születnek, amelyekben a tudattalan szólal meg.

A „belső várkastély” – Teréz legismertebb képe – a lélek útját jelképezi: minden terem egy újabb szintje az önismeretnek és az isteni kapcsolódásnak. A terápiás folyamatban ez a kép gyakran válik élővé: ahogy az ember belép önnön belső tereibe, megtapasztalja, hogy a csendben is történik valami – a gyógyulás finom munkája.

Ávilai Szent Teréz – a lélek várkastélyának asszonya

Ávilai Szent Teréz (1515–1582) kármelita apáca, misztikus író és az egyház doktora. Életének középpontjában az ima, a belső út és a teljes önátadás állt. Művei, különösen A belső várkastély (El Castillo Interior, 1577), az európai misztika alapművei közé tartoznak. Tanítása szerint az ember lelke egy sokszobás várkastély, amelynek legbelső termében Isten lakozik. Az ember feladata, hogy bátorsággal, imával és önismerettel haladjon át e termeken, levetve az önáltatás, félelem és hiúság rétegeit.

„A lélek bensőjében annyi szépség és ragyogás van, hogy ha egyszer meglátnánk, nem tudnánk másra vágyakozni, csak Istenre.”

(Ávilai Szent Teréz: A belső várkastély, ford. Török József, MTA REAL repozitórium)

Látomásos élménye, az isteni nyíl (transverberatio), az isteni szeretet átütő erejét jelképezi: a fájdalom és a gyönyör egyesülését. Ez a kép a misztikus önátadás és a kreatív folyamat analógiája is: a lélek sebezhetősége által születik meg az isteni tapasztalat, ahogyan az alkotásban is a törékenység válik fényforrássá.

A női misztika és a belső vezetés

A női misztikusok közül Teréz az egyik legemberibb és legbátrabb alak. Puskely Mária (Misztikus nők az egyház történetében, Ecclesia, 1996) szerint ő az, aki „a hitet a tapasztalat mélyére viszi”, és aki a női spiritualitást a belső autonómia és az isteni szeretet forrásaként mutatja meg. Teréz alakja a mai nő számára is élő mintázat: hogyan lehet intuitívan, mégis felelősen élni, hogyan lehet a belső hallásra építeni a külső elvárásokkal szemben, és hogyan válhat a fájdalom átalakító energiává.

A Katarzis Komplex Művészetterápiában e tapasztalat képi formában is megjelenhet: a várkastély, az út, az angyal, a lángoló szív vagy a kulcs motívumaiban.

Ezek mind a lélek szintjeit jelenítik meg – ahogy Teréz írja, „a kapuk nem zárva vannak, csak meg kell tanulni belépni rajtuk.”

Felhasznált irodalom és források

• Ávilai Szent Teréz: A belső várkastély (ford. Török József). MTA REAL repozitórium.

• Puskely Mária: A misztika asszonyai. Ecclesia Kiadó, 1996.

• Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.): Néprajz és valláskutatás. MTA BTK, Budapest.

• Bartha Elek (szerk.): Néphit és vallás. Debreceni Egyetem, 2001.

• Barsi Balázs: Szentek élete. Magyar Elektronikus Könyvtár.