Üszögös Szent Péter: Amikor a "hiba" kaput nyit a tavasznak

Február 22-e a kalendáriumban különös helyet foglal el. Üszögös Szent Péter napja az egyik legérdekesebb példája annak, hogyan formálja a nyelv és a hiedelemvilág a mindennapjainkat. De vajon mit üzen ez a nap nekünk ma, az alkotás és az önismeret nyelvén?

Egy félrehallás története

A nap neve eredetileg egy latin kifejezésből, a „Cathedra Sancti Petri”-ből (Szent Péter apostol székfoglalása) ered. A középkori magyar fordítás, a „Szent Pétör ü székössége” az évszázadok alatt kopott és alakult, mígnem a népnyelvben „üszögös” lett belőle.

Ez a nyelvi „félreértés” aztán egy egész hiedelemvilágot szült:

• A tiltás napja: Ezen a napon nem nyúltak a lisztbe, nem ültettek tyúkot, és kerülték a nehéz kerti munkát.

• Félelem az üszögtől: Tartottak tőle, hogy amihez ma fognak, az „megfeketedik”, azaz üszkös, beteg lesz.

Mit jelent az „üszög” a mi belső világunkban?

Ha elvonatkoztatunk a mezőgazdaságtól, az üszög a megfeketedést, a pusztulást, valaminek a megrekedését jelképezi. A művészetterápiás szemléletben feltehetjük a kérdést:

Vannak-e bennem olyan „üszkös” gondolatok vagy régi elakadások, amik akadályozzák az új hajtások növekedését?

Néha szükség van egy napra, amikor nem akarunk görcsösen teremteni, hanem csak megfigyeljük, mi az, ami már nem szolgál minket. Ez a „szerencsétlennek” kikiáltott nap valójában egy lehetőség a megállásra és a tisztulásra.

"Péter üti az üszögöt" – Jön a fény!

Bár a naphoz sok tiltás kapcsolódik, a népi mondóka reményt is ad: „Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő”. Ez a nap egyfajta választóvonal. Ahogy Péter „kiüti” a fagyot és a sötétet, úgy készülhetünk mi is a tavaszi újjászületésre.

Időjárásjóslásunk is van: Amilyen az idő ma, olyan lesz József-napkor is. Figyeljük meg ma a természetet és a saját belső „időjárásunkat” – sokat elárulhat arról, milyen energiákkal érkezünk meg a valódi tavaszba.

Kreatív reflexió neked:

Ma ne félj a „feketétől”! Vegyél elő egy lapot, és csak szénnel vagy fekete festékkel engedd ki magadból a feszültséget, az „üszköt”. Aztán figyeld meg, ahogy a sötét foltok között megjelenik a papír fehérsége – a fény, ami már kopogtat az ajtón.

Te mit engedsz el ezen a napon, hogy helyet adj a tavasznak?