Mária Magdolna egy női alak, akinek történetében mindannyian magunkra ismerhetünk


Mária Magdolna egy női alak, akinek történetében mindannyian magunkra ismerhetünk

„A belső átalakulás asszonya” – Mária Magdolna napja a Katarzis Komplex Művészetterápiában

Július 22. – Mária Magdolna ünnepe. Egy nőé, akit hosszú évszázadokon át félreértelmeztek, megbélyegeztek, miközben ő maga a belső átalakulás, megtisztulás és felemelkedés archetípusa. Egy olyan női alak, akinek történetében mindannyian magunkra ismerhetünk – akár nőként, akár férfiként.

A Katarzis Komplex Művészetterápiás szemlélet nem a külső történésekre, hanem a belső folyamatokra helyezi a hangsúlyt. Mária Magdolna ebben az értelmezésben nem csupán vallási figura, hanem belső minőség, amely végigkísérheti életutunkat: az elutasítottság, a keresés, az átlényegülés és az önazonosság megtalálásának útján.

 

A megtisztulás és felemelkedés archetípusa

Mária Magdolna történetét gyakran a „bűnös nő” szerepével azonosították, ám a mélyebb olvasat szerint ő az, aki:

  • vállalta a saját múltját,
  • merte látni önmagát a teljes igazságában,
  • és mégis eljutott az önelfogadás, a szeretet és a belső hit állapotába.

Ő volt az első tanúja a feltámadásnak – nem véletlenül. Aki végigjárja a sötétség útját, az látja meg elsőként a hajnal fényét. Mária Magdolna tehát a belső alászállás és felemelkedés női példája. A nő, aki egyszerre tud szeretni, jelen lenni és látni a lélek valóságát.

 

Önismereti kérdések Mária Magdolna napjára

Ez a nap alkalom lehet arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és befelé figyeljünk:

  • Milyen részeimet ítélem meg vagy rejtem el a külvilág elől?
  • Hol érzem, hogy ideje lenne elengedni a szégyent, a bűntudatot, az önkritikát?
  • Mire vágyik a lelkem most: elfogadásra, megbékélésre vagy újjászületésre?
  • Hogyan tudnék tanúja lenni a saját belső átváltozásomnak?

 

A női bölcsesség ünnepe

Mária Magdolna ünnepe nemcsak spirituális, hanem mélyen emberi nap. A kollektív tudattalanban hordozott szégyen, meg nem értettség és önmegtagadás helyét felválthatja az önazonosság, méltóság és szeretet belső tere.

Ez a nap emlékeztethet minket arra, hogy az önelfogadás nem a gyengeség, hanem a legmélyebb erő forrása. Hogy a múlt nem béklyó, hanem bölcsesség, ha képesek vagyunk rá szeretettel nézni.

 

Zárógondolat

Mária Magdolna ünnepe nem a tökéletességről, hanem az emberi teljességről szól. Az útról, amely a mélyből a fénybe vezet. A Katarzis Komplex Művészetterápia eszközeivel mi is lehetőséget kapunk arra, hogy megérkezzünk a saját történetünkbe – átalakítva, de nem elutasítva önmagunkat.

Ma ünnepeljük azt a nőt, aki nem a hibátlanságával, hanem a belső út bátorságával vált szentté.