A fény és árnyék határán

Szeptember végén valami különös csönd ereszkedik ránk. A természet lassan más ritmusra vált: a nappalok rövidülnek, a fények tompulnak, a színek mélyülnek. A nyár harsány erejét az ősz szelíd derűje váltja fel.

Az őszi napéjegyenlőség idején a nappal és éjszaka egyensúlyban áll — egy röpke pillanat, amikor a világ megáll, hogy aztán a sötétség hosszabbra nyúljon a világosságnál. A régiek ezt nem csupán természeti jelenségnek látták: szakrális kapunak tartották, amelyben a fény és árnyék belső jelentést nyer.

Szeptemberi ünnepek és hiedelmek

• Egyed napja (szeptember 1.): a néphit szerint ezen a napon a természet még egyszer felhívja a figyelmet az egészségre, a testi-lelki egyensúlyra. A gazdák ilyenkor figyelték a föld állapotát és az időjárást, mert úgy tartották, hogy a későbbi hónapok termésére, de az emberi élet energiáira is hatással lehet. Egyed napja a belső erő megőrzésére, a figyelem ráirányítására is alkalmat adott.

• Mária napja (szeptember 12.): a tiszta égbolt ilyenkor jó termést ígért, a borús idő gyengébb esztendőt vetített előre. Mária alakja szelíd oltalmat hordozott, mintha a föld maga őrizte volna a nyár kincseit a téli hónapokra.

• Máté napja (szeptember 21.): a magvetéshez kapcsolódott. A bánáti gazdák úgy hitték, ilyenkor erős vetés sarjad, Göcsejben viszont féltek tőle, mert polyvásnak tartották a Máté-napi gabonát. A Szerémségben a derűs égbolt gazdag bortermést ígért.

A különböző vidékek hiedelmei ugyan eltértek, de egy dologban közösek: a szeptemberi munkákban a jövő zálogát látták. A mag, amit a földbe rejtettek, nem csupán kenyér ígéretét hordozta, hanem a közösség biztonságát is.

A mag mint belső szimbólum

Ma, amikor a föld már ritkán diktálja a mindennapjaink ritmusát, a hagyomány üzenete mégis érvényes. Mindannyian hordozunk magokat: vágyakat, terveket, változásokat, amelyeket elültethetünk.

• Milyen magot szeretnél most elvetni?

  Egy új szokást? Egy bátor döntést? Egy régi sérelem elengedését?

• Milyen földbe kerül ez a mag?

  Szeretetteljes figyelembe, vagy inkább fáradt, kimerült talajba?

• Mit jelent számodra az ősz sötétje?

  Csak elmúlást, vagy a befelé fordulás, a belső fény megtalálásának idejét?

A természet tanítása

A mag nem hajt ki azonnal. Hónapokig rejtve marad a sötétben, míg lassan erőt gyűjt. Így van ez bennünk is. Amit most elültetünk — egy gondolat, egy elhatározás, egy apró változtatás — csak később bontakozik ki.

„A természet mindenben türelmes. Ami a maga idejében születik meg, az erősebb és maradandóbb lesz.” (Hamvas Béla: Scientia Sacra, 1942)

Az ősz arra hív, hogy elfogadjuk a lassúságot, az érlelődést. Hogy merjünk bízni a folyamatban: a csöndben is zajlik az élet, még ha kívülről alig látszik.

Belső munka lehetőségei

• Rajzolj vagy fess egy magot, amelyben a saját vágyad rejlik. Adj neki színt, formát, nézd meg, milyen gyökereket ereszt.

• Írj három dolgot, amit most elengedsz, és három dolgot, amit elültetsz.

• Figyeld meg a szeptemberi eget: reggel a párát, délután a fényeket, este a csillagokat. Milyen belső képeket hívnak elő benned?

Záró gondolat

„Az élet értelme a csendben és a növekedésben rejlik, a mag, amelyet ma elvetünk, holnap virággá válik.” (Pilinszky János: Válogatott versek, 1965)

Az ősz nem csupán az elmúlásról szól. Ez az időszak előkészítés: a belső mag elvetése, amelyből majd új élet sarjad. A fény és sötét egyensúlya arra emlékeztet, hogy minden korszaknak van értelme: a világosság a cselekvés ideje, a sötét pedig az érlelődésé.

És te? Milyen magot szeretnél most elültetni magadban, amelyből tavasszal új élet fakadhat?