Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja a Katarzis Komplex Művészetterápia tükrében

Augusztus első napján a néphagyomány Vasas Szent Péter ünnepét tartja számon, mely bár az egyházi naptárban háttérbe szorult, a paraszti világban évszázadokon át jelentős, sőt sorsfordító napnak számított. A Katarzis Komplex Művészetterápiás rendszerben e jeles nap nem csupán egy történelmi vagy vallási emlékezésre ad lehetőséget, hanem mély lelki és archetipikus mintázatokhoz is kapcsolódik, amelyek kreatív önfeltárásra és belső munkára hívnak.

A név mögötti jelentés: Vasas Péter mint archetipikus alak

A “vasas” jelző a néphagyományban a kovácsok és bányászok védőszentjeként él tovább. A kovács alakja az európai mitológiákban az átalakítás, a tűz, a fémek és az isteni szikra birtokosa. Ő az, aki megmunkálja az anyagot, és formát ad a formálatlannak. Művészetterápiás szempontból Vasas Szent Péter az átalakulás, az önnön sorsunk megmunkálása, a belső tűz és erő archetípusát idézi meg.

Péter apostol egyben a megtagadás és a bűnbocsánat alakja is. A bibliai történet szerint háromszor tagadta meg Jézust, majd keservesen megbánta tettét. Ez a kettősség – az árulás és a megbánás, a gyengeség és az újjászületés – kiválóan tükrözi az emberi psziché ambivalens működését. A Katarzis Komplex rendszerben ez a belső feszültség a mélylélektani szinteken értelmezhető és kreatív formában kifejezhető.

Az átalakulás tüzében – a belső kovácsműhely

Augusztus eleje asztrológiai szempontból az Oroszlán havához tartozik. Ez a jegy a Nap uralma alatt áll, és az identitás, a kreatív önkifejezés, az akarat és az erő témáit hozza. A Katarzis Komplex Művészetterápia ebben az időszakban a tűz elem és az alkotó energia irányába terel: a bennünk élő kovács archetípusa most dolgozni kezd – kérlelhetetlenül, de gyógyító módon.

Vasas Szent Péter napja lehetőséget kínál arra, hogy ránézzünk: milyen belső mintákat kell átkovácsolnunk. Hol tagadtuk meg önmagunkat? Melyek azok a gondolataink, hiedelmeink vagy viselkedési mintáink, amelyeket újraformálásra érdemes bocsátani? Hol van szükségünk megbocsátásra – önmagunktól vagy másoktól?

Árnyékmunka és megbocsátás

A megtagadás és a bűnbánat motívuma egyértelműen az árnyékmunka témáját is felveti. A Katarzis Komplex rendszerben az árnyékkal való munka nem önmarcangolás, hanem szeretetteli szembenézés mindazzal, amit eddig elutasítottunk magunkban. Vasas Szent Péter napján különösen erőteljes lehet ezzel dolgozni, hiszen az évkör ezen pontján a fény már enyhén hanyatlani kezd, és egyfajta belső visszatekintésre hív.

A kreatív kifejezés – legyen az festés, kollázs, szobrászat vagy írás – segíthet láthatóvá tenni mindazt, amit nehéz kimondani. A belső kovács pedig segít abban, hogy a megmunkálatlan anyagból – fájdalomból, dühből, szégyenből – valami új, valami erősebb, valami hitelesebb szülessen.

A sors elfogadása és megmunkálása

A régi paraszti világban ezen a napon tilos volt dolgozni, főként bányában, kovácsműhelyben vagy tűzzel – ez a tiltás nemcsak biztonsági okból létezett, hanem szimbolikus jelentéssel is bírt: a tűz most belül dolgozik, nem kívül. E nap az elcsendesedésé, a befelé fordulásé, a sorssal való párbeszédé. A Katarzis Komplex módszer egyik alappillére, hogy a személyes sors nem teher, hanem lehetőség – az egyéni életút megértése és átformálása a gyógyulás kulcsa lehet.

Összegzés

Vasas Szent Péter napja különleges ajtó a belső műhely felé. Az átalakulás, a megtisztulás, a bűnbocsánat és a belső erő témáit hozza elő – mindezt a kreatív kifejezés és a mély önismeret fényében. A Katarzis Komplex Művészetterápia számára ez az ünnep nem csupán emlékezés, hanem eleven, személyes tapasztalat, amely lehetőséget kínál a belső tűz újragyújtására, a formálatlanból valami értékes létrehozására.